Classical Music Home

Welcome to Naxos Records

Email Password  
Not a subscriber yet?  
Keyword Search
 in   
 Classical Music Home > Naxos Album Reviews

Album Reviews



 
See latest reviews of other albums...

zéta
Café Momus, April 2007

Kitűnő válogatást jelentetett meg a Naxos. A lemezen a világhírű norvég drámai szopránt, Kirsten Flagstadot hallhatjuk, a kitűnőség pedig abban áll, hogy a művésznő ismert felvételei ritkább, szinte ismeretlen hangzóanyagokkal keverednek. Pedig a már 18 esztendősen közönség előtt debütáló énekesnő szinte páratlanul hosszú és töretlen karrierje során—a korszak lemezterméséhez viszonyítva—temérdek felvételt készített. (S nem bírván magamba fojtani, mindjárt az elején lelövöm a poént: ez a páratlan hosszúság és töretlenség egyetlen titka az volt, hogy kizárólag csak a számára adekvát műveket vette repertoárjára.)

A lemez első felében Edvard Grieg idehaza alig-alig ismert dalciklusa, az Op.67-es Haugtussa (A hegyi szűz) hangzik föl. Csáth Géza találóan írja a komponistáról szóló esszéjében, hogy “nehéz dolog jellemezni az ő muzsikáját, de egy apró dalocskából meg lehet érteni”. Bizony, ezekben a dalokban benne található a tavakkal és folyókkal barázdált anyaföld, az állandó tengeri szél, a fjordok sós levegője, a kicsit rezignált és különös norvég világ. Életképekről énekel hát cédénken e föld leánya, Kirsten. Szerelmekről, találkozásokról, vidéki táncokról, ünnepekről, s a norvég tájakról. A zenét át- meg átszövi a tenger finom moraja, a szél vad süvítése, az erdő lágy susogása, a patak halk csordogálása. Flagstad—magától értetődően norvégul—pontosan jeleníti meg ezeket a képeket, nyilván épp olyan természetességgel, mint ahogy kortársa, Basilides Mária énekelt Bartókot minálunk. Ha énekesnövendék kerül a közelünkbe, feltétlenül mutassuk meg neki e felvételt! Vannak még tartalékok.

Grieg dalait 1940-ben az RCA stúdiójában rögzítette az énekesnő, s fontos megemlíteni nagyszerű partnere, Edwin McArthur pianista nevét is, aki mindvégig egyenrangú társa volt a zenélésben.

Három évvel korábban jóval népesebb társaságban vonult be egy másik amerikai stúdióba (Victor) a kor vezető heroinája, aki akkortájt már bevette a Met büszke várát is. Ezúttal a Philadelphiai Szimfonikusok vezető dirigensük, Ormándy Jenő pálcája nyomán Beethoven-, Weber- és Wagner-művekben kísérték őt.

Mindössze egyetlen egy napon rögzítették az alábbi felvételeket, így javaslom, illő döbbenettel fussuk át listát. Beethovent az Ah, perfido! koncertária és Leonora rettentő nehéz, I. felvonásbeli áriája képviseli a Fidelióból. Ezt követi Weber Oberonjának hírhedt Óceánáriája. Végül az elmaradhatatlan Wagnerek: Elsa jelenete a Lohengrin II. felvonásából, Sieglinde elbeszélése A walkűrből, s Az istenek alkonyából a darab terjedelmes záróképe, Brünnhilde hatalmas szólama.

Ehhez a döbbenethez tegyük hozzá, hogy mind technikailag, mind kifejezésben abszolút hibátlan előadást hallunk. Egyetlen pillanatnyi megingás vagy bizonytalanság nélkül. Nem akarom tovább ragozni, de ha a tökély operai mértékegységét kéne meghatározni, akkor én azt bizony Flagstadról nevezném el.

A fénykorában lévő énekesnő (42 esztendősen) ugyanis mindent tudott ezekről a szólamokról. A Fidelio és az Oberon szopránáriái közeli rokonok, ezt már Weber is büszkén bizonygatta. Flagstad az áriák lassú szakaszát hatalmas legatóval operálva, szinte teljesen megállva súgja, hogy azután a diadalmas, gyors szakaszban annál fergetegesebb tempót diktálhasson. Nagyszerű stílusérzék, remek szerepismeret és pazar technika kell ehhez a bravúrhoz.

Wagner jelenetei alapvetően más feladatot igényelnek. E felvételekben Kirsten Flagstad legnagyobb erénye az az adottsága, amellyel az istenek általában csak emberöltőnként egyszer engednek világra jönni énekesnőt. Ez pedig az a töretlen heroina hangvétel, amely lehetővé teszi Wagner hősnőinek fantasztikus erejű (és rendszeres) megszólaltatását. Flagstad úgy hatol keresztül a rettentő anyagon, mintha csak Grieg egyszerű dalait énekelné: könnyedén és abszolút természetességgel.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a lemez beszerzését. © 2007 Café Momus





Naxos Records, a member of the Naxos Music Group